pár kép

a santiagói lakótársammal, ágival és asiaval

a fiúk (lengyel, orosz, marokkói és chilei)

bartekkel vicceskedünk

asiaval
tehénkékkel a csúcson
emilivel, az egyik brazil lánnyal

voltam, vagyok, leszek

vagyok

Ezt a címet adtam a képnek, amikor méreteztem, pakolásztam a gépemen.

Mert ennyi a kép, én vagyok és a víz, a végtelen víz. Csak mi ketten. Mögöttem, mellettem vannak még emberek, de csak mi ketten létezünk. A víz és én. És ez jó érzés.

Galíciában boldog voltam, elégedett. Talán itt voltam a legnyugodtabb, ezen a képen, egy kis sziklán ülve. Leültem és csak néztem előre. Néztem ki a fejemből. Nem voltak gondolataim. Csak a nyugodtság volt velem.

Jó volt.

És jó még mindig, mert fel tudom idézni az érzést. Bárhol bármikor. Csak behunyom a szemem és odarepítem magam és jó. Ennyi.

Peti annak idején még utazásom előtt azt mondta, hogy Santiago majd megváltoztat. Igaza volt. De annyival pontosítanék, hogy nem csupán Santiago, hanem Galícia változtatja meg azt, aki hagyja. És én hagytam.

Pár hét múlva folytatódik az egyetemi hacacáré, majd meglátjuk, hogy ez a világbéke hangulat meddig tart ki.

ITT

Hazaértem!
Egyben, sok-sok csomaggal, nagyon fáradtan, de hazaértem. Ildi kijött elém hálistennek (különben nem tudom, hogy tudtam volna bevánszorogni a városba).
Szóval vége a dalnak, mostmár tényleg.
Köszönöm az olvasóimnak, hogy olvastak, hogy megoszthattam velük ezt a csodás hónapot.
Valószínűleg még pár bejegyzést meg fog élni a blog (az éjjel, a madridi reptéren irogattam, és majd azt talán publikálom). Aztán vissztérek a normál kerékvágásba.
Csók
H

nem sok

na ma indulok hazafelé

itthonról otthonra

még pár nap, aztán megyek hazafelé

kedvem is van, meg nincs is

utálom az utazásos részét a dolognak, hogy össze kell pakolni (begyűrni a cuccaimat, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak el), aztán az utolsó rohamos, "ó te jó ég senkinek sem vettem semmit (és úgy fest hogy már nem is fogok)" aggodalom, meg "jaj, itt vagyok egy hónapja és alig néztem meg valamit a városban, gyorsan le kell fényképezni mindent" pánikbetegség

mindezekkel együtt ma tanulok mert holnap reggel záródolgozat és este 10kor találkozunk egy csoportos vacsora miatt (ami valljuk be nem fog túl hamar véget érni)

biztos jó lesz, de azért nem ártana jól megírni ezt a holnapi "zh-t"

a kiselőadásomat még mindig nem tartottam meg, mert tegnapra nem volt kész, ma meg már nem volt idő

nem bánom, mert lehet így legalább még pofozgatni

na ennyi per pillanat

ja igen, kérdezték már többen is: úgy fest, hogy vasárnap még budapesten maradok és csak hétfőn megyek haza, miután levadásztam az egyetemeim tanulmányi hivatalait

szóval, ha jó az idő, meg a lesz kedv akkor szerintem a gödör környékén fellelhető leszek

de persze ez még nem biztos

ez még messze van

na megyek tanulni

csók otthonra!

lábak

ők a lábbelik, akiket vásároltam amióta itt vagyok

a legújabb a jobb oldali pár, ma vettem, 6 euróét

ja igen, a kép alján az az én lábam (mielőtt valaki azt gondolná, hogy ezt a csodás párat is vásároltam)

a mai napom eddig csodás volt

majd elmondom miért

és már nem vagyok annyira betegm úgyh nem kell félni, megmaradok

kesze-kusza bejegyzés

először is köszönöm a mecénásaimnak a hozzájárulást a kintlétemhez:) (mindig is tudtam, hogy van pár angyal az életemben, aki vigyáz rám :D )

másodszor igazán mély elnézéseket kérek azoktól, akiknek azt mondtam, hogy itt majd lehet rólam tudni és nem írok..

szóval eléggé gyorsan telik az idő, jövő héten vasárnap már otthon leszek

nem mondom hogy várom, azt sem hogy sajnálom

mivel már több mint egy hete betegeskedem ideje hazamenni, főleg, hogy tegnap voltam dokinál, aki kért nekem labort, de mivel annyira lelkes, hogy mindenfélére kivizsgálnak, az eredmény 12-14 nap múlva érkezik meg

és mivel nem tudott mit mondani, hogy mi lehet velem nem adott gyógyszert...no comment

mind1, amúgy már jobban vagyok, de az időjárás bosszant, 2 napja esik

de olyannyira, hogy ma reggel konkrétan arra ébredtem fel, hogy szakad az eső, a hangjára (ok, tetőtéri lakás, no de akkor is..)

szóval ez van

amúgy az egyetem csodás, meg az emberek is, a kajáról nem is beszélve, meg az olcsó ruhákról

viszont ami meglepő, hogy itt a turkáló (1db-ot taáltam) drágább, mint a normál bolt, és NAFTALINA a neve (Ez legalább kreatív)

jut eszembe, tisztelt hallgatóság (olvasóság)!

ha valaki tud szakmai gyakorlati helyet, projektmenedzsment területen, aki szóljon, köszi :)

pár kép:

a boliviai csoporttársnőmmel, aki amúgy olaszországban él, valeriával

cristián (chile), asia meg én, valahol a világ tetején

na vajon...

galicia hoxe szerkesztősége előtt tegnap

nővérkém

Szeretlek Kumbi! És tudom, hogy kb. te voltál a nulladik olvasóm :) !

unión polaco-húngara

és amúgy tényleg szinte mindig a lengyelekkel vagyok

én boldog vagyok, az biztos

boldogok azok akiket szeretnek,
de még boldogabbak azok akik szerethetnek

boldogtalan az, akinek csak a gyűlölet marad és az utálat, mert a lelke elkorhadt, rohad



(szombaton, a kirándulás alatt fogalmazódtak meg bennem ezek a sorok, úgy látszik, hogy túl sok itt az irodalomóra :) )

dilemma

ma nagy dilemma előtt álltam

nadrágot vegyek vagy könyvet, ugyanis kb ugyanannyiba került mindkét dolog amire vágytam (12euro), de valljuk be könyvből nem csak 1et vennék...már így is egy szép stóc van belőlük a szekrényemen

végül egyiket sem vásároltam meg, merth azt már nem tudom, hogy fogok beférni a táskámba hazafelé..

pajtások

ma beszéltem a szüleimmel skpe-on, apa mondta, hogy nézte reggel a blogot, és hogy nem tettem fel semmit újat

ezzennel jelentem teljesítem az elmaradásomat

ők a játszótársaim :)

ez tegnapi kép, a kiránduláskor készült, van a képen:marokkói, lengyel, magyar, chilei meg 2 olyan, akiről nem tudom, hogy milyen

ez a kép még a corunai, asia barátnőmmel

múlt hétvégi kiránduláson egy valami tetején, bartekkel

a múlt hétvégi kirányduláson, a szobrász háza után, anjával (horvát)

"familia feliz"=boldog család, a kínai étteremben

a coruña

mert én tudok komolyan nézni

(klasszikus gondolkodó pillanat)

vagy mégsem?

itt nagyon jól éreztem magam, bár elég ramaty volt az idő

(a vár)

az a bizonyos torre de hercules..

l.r.

most nézem, hogy vasárnap lou reed koncert az obradoiro téren, menő

momóból megint

Üdvözölném sok szeretettel az olvasóim között Julit, Szia Juli!

amúgy meg ma (vagyis tegnap) kezdett megvilágosodni előttem, hogy miről is fogom is írni a szakdogáimat, alakul ez szépen lassan, ami valljuk be nem gond, ha az ember több témában is kénytelen írni, de majd erről máskor bővebben, ha már konzultáltam a tanárommal is..

na megyek aludni, mert reggel iskola

(most is a lengyelekkel voltam, a Momóban/kötelező olvasmány!/)

iskola

az iskoláról (egyetem) szerintem eddig még nem sok semmit írtam

szóval azt kell tudni, hogy reggel fél10től fél délig van a reggeli óránk (clases teóricas), aztán déltől van egy ú.n. "conferencia", aztán kaja, pihi, ki, mit akar, majd délután 4től fél6ig van egy másik óra (clases prácticas)

nem mondom, hogy unatkozom

sőt!

jók az órák, érdekesek

jók a tanáraim, kedvesek

sokat tudnak, jól magyaráznak, nem félek beszélni az órán (mert amúgy olyan kis félénk lányka vagyok, mint azt gondolom mindenki tudja, és amúgy tényleg(!))

szóval első körben amikor bepakoltak az elemental 2 csoportba egy picit csalódott voltam, de azt nem tagadom, hogy nem voltam meglepődve, mert bár a birtokos bigyókat tudom ,meg tudok fogalmazást írni, alapvető hiányosságaim voltak még akkor (csüt. délután), mint például, egyes szám-->többes szám, hímnem-->nőnem, blablabla

szóval végül ide kerültem és nagyon szeretem ezt a csoportot, meg a tanárokat is

nemzetiségek szerint a csoportban van: brazil, orosz, indonéz, egy marokkói és egy orosz, akik lisszabonban laknak, aztán van még bolíviai, görög, amerikai (usa), spanyol, magyar (én), meg még ki tudja mi minden, ami nem jut most az eszembe

szóval elég vegyes a társaság, vicces

a korosztályokról nem is beszélve

a coruna

na ez a corunában készült, a torre de hercules mellett (ami mellesleg a világörökség része nem is olyan rég óta)

ola nai, ola pai!

most csak egy gyors bejegyzést ejtenék, mindenképpen üdvözölném olvasóim között a Szüleimet! (Szia Anya! Szia Apa!)

nem kell aggódni értem, jól vagyok

minden rendben

rendkívül boldognak érzem magam

tegnap voltunk a srácokkal kirándulni, A Coruñaban, majd pakolok fel képet

ez amúgy az a város, ahonnan az első spanyol lektorom érkezett

képeket majd később teszek fel, mert házit kell írnom, aztán meg találkozom a többiekkel (elvileg 11kor), és nem, nem kell aggódni, hogy ilyen későn megyek el itthonról..ez nem az a hely

ez az a hely, ahol fél11kor kezd el sötétedni

ez az a hely, ahol az emberek az elsőről leordítanak, hogy mit keresel, amikor látják h körbe-körbe forogsz a térképeddel..és segítenek

ez az a hely, ahol adnak empanadát az italod nélkül minden kérés nélkül

ez az a hely, ahol a tetkós, fülkarikás, vad motorsnak kinéző éttermi munkásember mosolyogva pakol be neked wcpapírt a mosdóba ha elfogyott

ez az a hely, ahol jól érzem magam

ja igen, a szotár megmondta, ma ettem tintahalat is..fincsi volt

excursión no1

tegnap voltunk kirándulni

galícia belső vidékét próbáltuk felfedezni

első körben egy fura kis falu, fura kis kertjébe mentünk be (80an kb)

mint utóbb kiderült, egy híres szobrász, Victor Corral Castro házához, műhelyéhez, illetve múzeumához érkeztünk

a bácsi jó arc, a művei meg..majd jönnek a képek, de amit nála láttam és talán a legjobban lenyűgözött, egy kis házikónak kinéző, de inkább őrtoronyra emlékeztető valami, ami ásványokból, kagylókból áll, amit a vendégei, barátai hoztak neki, a hosszú évek alatt

ezeket a képeket A rokonnak küldöm, ildinek, sok szeretettel :)

a kagylók és hajnika

tegnap este a srácokkal elmentünk ide meg oda

konkrétan 2 bárba

az egyikben bartek (lengyel fiú) kért kagylót

én is megkósoltam, jó cucc, jól csinálják itt, értenek hozzá

itt bartekkel eszem, köztünk van asia (lengyel lány), aki nem látszik

és itt van már asia is látszik, gyönyörűek vagyunk, tudom, tudjuk

pénz meg álom meg galícia

tegnap amúgy megkaptuk a pénzt (!), az ösztöndíjat

már amúgy előre látom, hogy kevés lesz

elég drága itt az élet

az egy dolog ha szállás az relatíve olcsó, no de a kaja, a pia, stb..

mind1, majd csak lesz valahogy

most egyelőre élvezem az életet, mást nem tehetek

amúgy a pénz megszerzése előtt is volt egy fura álmom:

"álmomban találkoztam apukámmal, aki kivett a bankból 3000 dollárt (Ami csak azért volt vicces, mert a kezében eurót és forintot tartott, részletkérdés.) tehát apánál volt 3000 dollár és abból akart nekem adni, az utcán… kezében a kötegpénzzel odajött egy öreg, hajléktalan nő, hogy adjon neki apa pénzt (én persze mondtam korábban apával, hogy menjünk máshova elintézni a bizniszt, főleg h a rendőrök is figyeltek)

szóval odajött az öreg nő, és próbálta kiszedni apa kezéből a köteg pénzt, és magas, erős öreg nő volt. de persze nem sikerült neki. haha

meg álmodtam még furákat

ja igen, hogy megkaptuk az ösztöndíjat, amit valamiért a telefonkártyámra töltöttek rá (yoigo)"

nevetséges az életem, tudom

ja, amúgy tegnap írtunk szintfelmérőt, és ma elkezdődött a móka

volt megnyitó is, ami után kajáltunk meg piáltunk (délután 1kor!), finom riojai bort

tartom magam a kijelentésemhez, hogy "jó lesz ez itt!"

momo

netem alig-alig van

jól elvagyok amúgy, boldogság van meg nyugalom meg szeretet

kicsit beteg vagyok (taknyos+allergia)

de a napomból mégis az maradt meg leginkább, hogy most értem haza egy MOMO nevű helyről

igen, az a Momo, majd a szalvétát befényképezem

jó éjt!

eso es lo q se llama vida

a katedrális a lábam nélkül

és

a katedrális a lábammal, a jobb lábammal

:D

ma reggel (13 óra magasságában) lementem a boltba (Día), előtte ült egy hajléktalan és valami cigiszerű dolgott tartott a kezében

eszembe jutott, hogy én azt álmodtam, hogy kiveszek egy dobozból egy szál cigi és szivar között (nem szivarka) lévő dolgot, cigi, csak szivarnak néz ki, mind1

rá akarok gyújtani, de belseje (mint egy ceruzából a bele) kicsúszik, úgyh elteszem

(szerintem ez azzal álhat kapcsolatban, hogy a kedvenc szemceruzámból nemrég kicsúszott a bél, és letörött egy darabka, de az is lehet, hogy csak az unicum dolgozott bennem)

a másik amire a díában jöttem rá ma délután, hogy azt álmodtam (?!vagy valóban megtörtént velem egy másik dimenzióban), hogy kagylós szendvicset eszem, fogom a pant (kenyér), kettévágom, megkenem egy kis vajkrémmel, aztán fogom a nagy kagylót, szétszedem és vannak benne kis kagylók (hosszúkás, fekete, ennek is van héja), azokat elhelyezem a kenyér egyik oldalán, majd ráhajtom a másikat és beleharapok, ropog a fogam alatt, de fincsi

konklúzió: a tudatalattim kagylóra vágyik

konklúzió továbbgondolása: megadom majd neki ezt hamarosan

keddem és szerdám

tegnap este hívott petibarátom, hogy menjek át enni

mondanom sem kell, hogy szaladtam is tüstént, kezemben az unicummal

útközben párszor majdnem eltévedtem, de végül megtaláltam a lakást, útközben rájöttem, hogy valóban nagyon utálom az iberiát, mert az új nadrágom nagy rám, és esik le rólam, na már most az övem meg eltűnt a csomagomból, upsz

c'est la vie, mondhatná a francia

szóval elvoltunk ittunk, aztán elmentünk egy bárba, ott folyt köv.

hazaestem és laza 10-10,5 óra alvás után ma felébredtem

manifestación

ma belefutottam véletlenül egy tüntetésbe

az a félmeztelen fiatalember, hmm, gondolom a hölgyolvasóim nem bánják, hogy ezt a képet választottam a blogba

jó, jó, tudom, hogy nem a legjobb, rajta leszek az ügyön még, hogy szépeket kapjak le, de azért nem csúnya...na

santiago

az első képem santiagoban, na jó, a reptéren, de az biztos, hogy az első galíciában

az idő kellemesen hideg, de a tudat, hogy majd a poggyászomban van ruci, megnyugtatna, ha nem tudnám már, hogy elkutyulták..

az időjárás elég vicces amúgy itt, és itt lehet elkezdeni értelmezni, hogy mi ez a járás dolog, a magyar időjárás (tiempo, weather, etc) szóban: itt, kérem tisztelettel a hallgatóságot tényleg járkál az idő, arra, amerre neki éppen jól esik

lásd:

ez a kép, amúgy a kilátás az egyik kis teraszhoz hasonló dologról, ahol lehet lopni a netet okosan, nem rossz, igaz?!

jamás con la iberia (después de regresar a madrid)

igen, az előző postban már utaltam arra, hogy egy (pontosabban 2) kis kellemetlenség ért

szóval: az iberiás jegyemet apa vette meg nekem on-line, így volt egy elektronikus jegyem, amit kb minden társaságnál lazán elfogadnak a reptéren, be tudsz vele checkolni, meg minden

no de nem az iberiánál(!), itt kérlek szépen, kedves olvasó, nálad kell, hogy legyen a bankkártya, amivel fizettél

na már most gondoljunk bele okosan, ha most odanyomtam volna az orruk elé, apukám bankkártyáját és jobb esetben még a személyiét is vajon mit mondtak volna? hogy ok, mehetsz előre?

nem hiszem

mind1, végül miután szétbőgtem magam (az az igazi bőges, amikor a taknyod-nyálad egybefolyik) újra megvettem a repjegyemet (amivel alapesetben nem lenne probléma, ha lenne pénzem..na, viszont most fizettem 70,88eurot, úgy h volt nálam összesen 80...ez így valljuk be elég kínos)

szal végül csak sikerült felszállnom a gépre

gondoltam , 1 óra és ott/itt vagyok, aztán szép és jó lesz minden

de az iberia nem szeret engem (biztos a szinem miatt, mert rasszisták ők is..), szóval a csomagom nem érkezett meg

újra beállhattam az ügyfélszolgálati pulthoz, hogy hello, nincs meg a csomagom..

elvileg ma megjön

addig shopingolok, ugyanis az axa majd ad pénzt, juhéj

vicces

rem. ennyi szerencsétlenkedés után, már nem jön több (legalább a madridba tartó visszaiberiámig)

üdv

tehát szeretném üdvözölni az ANGYALOKAT, akik, ha jól tudom, mostanság, Ildi-angyal közreműködésével beléptek az olvasói (rajongói) táboromba

tehát jó mulatást nektek is! utazzatok velem :)

csak nektek ne tűnjön el a csomagotok és ne fizetessék ki veletek a repjegye újra..mert az nem jó.

PRADO

a pradoban életemben eddig 3szor voltam, ma voltam harmadszor tehát, és ez az a szobor amit minden alkalommal megnézek, zseniális! (nagy betűkkel), egy hermafroditát ábrázol, amint elfekszik egy díványon. ha a világos nadrágos fiatalember oldaláról közelíted meg, egy gyönyörű női testet látsz, szép arc, haj, stb. ha viszont a farmeros nemtelen ember oldaláról nézed észreveheted a kukiját is a szobornak. csodás, mesteri.
ma rossz voltam és le is fotóztam, ennyi sikerült.
amúgy ez az a szobor

budapest-madrid repülőút

repülőről kilátás, amikor már nem csinált úgy, mintha le akarna zuhanni (akkor nagyon megijedtem én is, meg a többiek is, persze a végén nem zuhantunk le, mert akkor érdekes lenne, hogyis tudnék most itt publikálgatni)

szóval

tehát ez a blog a nyári egyetemi mókámnak lesz szentelve
az van, hogy kaptam egy ösztöndíjat, aminek a keretein belül 1 hónapot Galíciában, pontosabban, Santiago de Compostelában fogok eltölteni, nyelvet fogok tanulni, utazni, megismerni a kultúrát, sok más embert és nem utolsó sorban valószínűleg inni is fogok (meglepő)
most a 0. napomat töltöm Madridban, ma érkeztem

ja igen, ebben a blogban lesznek képek

akinek van kedve nézegesse, olvasgassa, szórakozzon rajta (m), velem vagy nélkülem
na hello